Földházi Zsófia, a mi bajnokunk

Amikor a junior öttusa VB-n néztem Zsófi tekintetét, eszembe jutott a 12 éves kislány, aki a családi síelésen a nagyfiúkkal és felnőttekkel harcolta végig a nehezebb pályákat, majd a nap végén simán benne volt a hóbirkózásban. A törékeny kislány kibújt az erős szorításból és a Sport szeletért szinte átszellemülten volt képes küzdeni. 2013-ban Székesfehérváron közel 30 másodperces hátrányból indult és az arcára volt írva, hogy ezt most megcsinálom, megmutatom. Az utolsó néhányszáz méteren a sok évvel korábbi fényt láttam a szemében, ahogy teljesen eltökélten futott és megcsinálta.

1077347_10152090994977571_114738108_o

Mi az, ami az embert bizonyos sportokhoz köti?
Lehet, hogy ő maga is ezt a sportot űzi vagy űzte, majd ebbe az irányba indítja el a gyerekét is.
Lehet, hogy talált magának egy idolt, egy jóképű focistát, egy csinos teniszezőnőt és így kezdődött.
Lehet, hogy a baráti kör hívta el NFL meccset nézni és azóta kimaradnak a hétvégi éjszakái.
Lehet, hogy büszke magyar és kiabál a vizilabda csapatnak, drukkol Zengő Zolinak és Michelisz Norbinak.

Én sok sporthoz kötődöm. Van amit magam is csináltam, csinálok; van amit rendszeresen nézek; van amit ritkán nézek, de akkor nagyon szenvedélyesen. És van az öttusa, amihez semmi nem kötött soha. Talán annyi, hogy gyerekként volt egy a Martinek-Mizsér-Fábián olimpiai bajnok csapat által dedikált kártyám. Ekkor 1988-at írtunk és a nyári olimpia Szöülban volt. Persze az ember figyelte a magyar sikereket. Tudtam, hogy Martinek nem csak csapatban, hanem egyéniben is elhozta az aranyérmet, sőt nyolc évvel később Atlantából is hozott egy bronzérmet. Aztán persze ott van Vörös Zsuzsa is, aki Európa-, Világ- és Olimpiai Bajnok. Nagyon büszkék voltunk rá. Szóval szinte mindenki tudja, hogy az öttusa – bár nem annyira mint a vizilabda, – de azért magyar sikersport volt. Aztán jöttek olyan évek, amikor kevesebb látványos eredményről tudtunk. Eredmények azért voltak, de a sport folyamatosan küzdött az életbenmaradásért a világon mindenhol. Meg is újult és szép lassan közvetíthető sportot csináltak belőle. Miért kell közvetíthetőnek lennie? REKLÁM! Az élsport drága játék, így a finanszírozással együtt megjelenik a megtérülés számítása.

A sport ma már üzlet! Az öt legtöbb profitot termelő sporttal kapcsolatosan érdekes megnézni a számokat (2005-2006-os adatokhoz fértem hozzá, de ettől még igen érdekesek) :
5. helyen állt NBA és 207 millió USD profittal. Az jogok amerikai tulajdonosai komoly üzleti tervekkel készülnek, aminek például része a nemzetközi bevételek arányának növelése. Ennek érdekében az úgynevezett merchandise termékek (mezek, sapkák, ereklyék stb) értékesítését is növelni kell a tengerentúlon, ami 2005-ba már meghaladja a bevétel 20%-át – értékben kb. 2.1 milliárd USD. Ha pedig már korábban is szóba került a televízió, érdemes látni, hogy a teljes bevétel 15%-át az országon kívüli sugárzás teszi ki.
4. helyen állt a Formula 1 aminek a profitja meghaladja a 430 millió USD-t. Bernie Eccleston aki a kereskedelmi jogokat birtokolja 2005-ben csökkentette a fizetését évi 4.6 millió dollárról 4 millió USD-ra.
3. helyen állt a MLB, ami az észak-amerikai profi baseball liga. 2004-ban még 57 millió dollár veszteséget termelt, amit a komoly vezetői megszorításokkal és szabályozásokkal, a játossokkal és bírókkal történő megegyezések mentén és erősebb marketinggel 2006-ra 496 millió dollár profitra növeltek. Ezzel a második legeredményesebb amerikai profi sportliga lett.
2. helyen állt az angol Premier League és 2005-re 500 millió dollár feletti profitot realizáltak. A bevételekre itt is a közvetítési szerződések vannak a legnagyobb hatással.
1. helyen állt nem meglepő módon az NFL. Számos alkalommal a professzionális sportok királyának nevezik. Csak a közvetítésekből, amin a NBC, FOX, a ESPN és a CBS osztozott 87.5 millió dollár bevétellel számoltak. Az NFL éves eredménye meghaladta a 980 millió USD-t.

Legsikeresebb / legnézettebb sportok:
1. Labdarugás – 3.3-3.5 milliárd rajongó
2. Krikett – 2-3 milliárd rajongó
3. Hoki – 2-2.2 milliárd rajongó
4. Tenisz – kb. 1 milliárd rajongó
5. Röplabda – kb. 900 millió rajongó
6. Asztalitenisz – kb. 900 millió rajongó
7. Baseball – kb. 500 millió rajongó
8. Golf – kb. 400 millió rajongó
9. Amerikai foci – kb. 400 millió rajongó
10. Kosárlabada – kevesebb, mint 400 millió rajongó

Persze, mint minden adatot ezt is sok forrásból ollóztam össze. Nem igazán egyszerű valós számokat felkutatni, de nem is ez volt a cél. Látszik, hogy a sport nagy tömegeket mozgósít nézettség és penetráció tekintetében is.

Hogy is keveredtem ide az öttusától? Hát alapvetően úgy, hogy amíg az öttusa nem igazán közvetíthető sport, ráadásul kell hozzá uszoda és lovarda, így nem olcsó, ellenben túl bonyolult a mai fogyasztói társadalom igényeihez. Bonyolult és időigényes. Akik közel kerültek hozzá, látják a szépségét és az elmúlt évek módosításai, bár okoztak problémákat és továbbra is vannak technikai nehézségek, sokat tettek egy nézhetőbb, közvetíthetőbb sport érdekében.

A döntők jellemzően úszással kezdődnek, aztán jön a vívás, majd a lovaglás és a végén a kombinált. A fő módosítások itt történtek, mivel korábban volt lövés és futás. Ezt összevonták, a hagyományos fegyvereket lézer pisztolyokra cserélték, így jobban látszik a találat is. A kombinált számot a lovarda környékén bonyolítják le, így az utolsó három tusa egyben nézhető és a lőállásokat jellemzően a nézőtérrel szemben állítják fel. A handicap rendszer miatt amikor a kombinált elindul, akkor nyíltsisakos a verseny. A korábban összeszedett pont különbségeket időkülönbségekké konvertálják és a befutó az tényleges befutó, nem az utolsó tusa (valójában két tusa) eredménye, hanem már a verseny végeredményét látja a néző… ettől lesz igazán izgalmas. A futók minden körben bejönnek a lőtérre, ami ilyenkor már inkább egy aréna… Szóval élmény ott lenni és mondhatom ezt úgy, hogy az ötéves fiamat is vittük magunkkal, akinek kimondottan tetszett.

Szóval Földházi Zsófi valójában úszó tehetségként indult és szülei sztorizgatásai alapján fegyelmezési eszközként az edzők a pillangót használták, ami az ő esetében azt jelentette, hogy nagyon sok hossznyi pillagót kellett lenyomnia a medencében. Így nagyon jó pillés lett 🙂 Az is biztos, hogy már kisgyerekként nagyon nagy mozgásigénye volt, amit a nagypapával folytatott szinte végtelen sétákkal próbáltak kezelni. Bárhonnan közelítjük is valójában egy energiabombával állt szemben az összes érintett, aki nem csak tehetséges volt, de még szerette is csinálni.

Ahogy visszaemlékszem 2007-2008 volt az, amikor felmerült az a kérdés, hogy lehet-e igazán nagy bajnok úszó, mert bár a korosztályos versenyeken nem maradt el Kapás Bogitól és a többiektől, sőt számos alkalommal előttük végzett, mégis úgy érezték a szülők, hogy nem ez lesz az ahol Zsófi igazán sikeressé válhat. A próba az öttusa irányába (ebben a korosztályban még csak három tusáról beszélünk – úszás, futás, lövés), igen jól sikerült. Úszásban óriási fölénnyel kezdett már az első versenyeken, a lövés számottevő gyakorlás nélkül is elfogadható volt, a hihetetlen erőnlét eredményeként az akkor futni még nem tudó lány, erőből felvette a versenyt és szállította a szebbnél szebb eredményeket. A kitérő jó iránynak látszott és ha jól idézem fel, az akkori edzők kézzel-lábbal kapaszkodtak az úszólányba. Így aztán ment tovább a két sport egymás mellett. Az eredményekből azért látszott, hogy a jövő, számára inkább az öttusa, mint az úszás.

2007 – Ifjúsági (B) EB 2. hely

2008 – Ifjúsági (B) EB 1. hely

2009 – Ifjúsági (B) EB 1. hely
2009 – Ifjúsági (A) VB 1. hely

2010 – Ifjúsági (A) VB 1. hely
2010 – Ifjúsági Olimpia 2. hely

Kihívások, sérülések, sikerek és csalódások, öröm és fájdalom könnyek…. azok a szavak, amelyek a legtöbb élsportoló számára naponta megélt jelentéssel bírnak. Soha nem felejtem el a hívást, amikor kiderült, hogy Zsófi kórházba került Oroszországban 2012-ben. A cél előtt 200 méterrel összeesett és elájult. Ő ott feküdt a kórházban csalódottan, innen pedig a család és a barátok üzeneteket küldözgettek és hívásokkal bombázták. Talán mindenki jobban aggódott Zsófi lelke miatt, mint az egészségi állapotával kapcsolatosan. Persze ha visszatekintünk a 2010-es, 2011-es és 2012-es évre, akkor folyamatos küzdelmet láttunk. Hosszú időn keresztül nem derült ki, hogy a fájdalom amivel küzdött versenyről-versenyre, miből eredt. A kezelés ilyenkor komoly művészet, mert úgy kell kitalálni, hogy ne tompítsa a versenyzőt, de közben tudjon teljesíteni és nagyon nagy baj, ha véletlenül újra rásérül. Koncentráció és teljesítmény egyidőben, ez az öttusa varázsa, itt nem elég egyszerűen fizikailag topon lenni, itt a koncentrációt is maximalizálni kell, hiszen a vívás és a lövészet nagyon nagy figyelmet igényel. De végül kiderült… fáradásos törés okozta a bajt, ráadásul háromszor is. Zsófi számos versenyt csinált végig ezzel a sérüléssel, aminek eredménye sok csalódás és küzdelem volt. 2011-ben még sikerült elhozni az ifjúsági EB címet. 2012 volt az igazi mélyrepülés.

“A fájdalom időszakos. Küzdhetsz vele egy percig, egy óráig, egy napig vagy egy évig, de végül elmúlik és jön valami más helyette. Ellenben ha közben kiszállsz, örökre megmarad.” – Lance Armstrong

Azért jók a mélységek, mert utána jöhetnek a csúcsok. Amit 2013 hozott, minden képzeletet felülmúlt. Idén már tudtunk online nézni versenyeket és emlékszem, hogy gubbasztottam a laptop képernyő előtt, néztem a világkupa futamot Rióban. Volt valami közvetítés, meg feliratok, meg valami egészen más amit a képernyőn láttam. Zsófi harmadiknak ért be, de az eredményeknél semmi nem látszott… izgatottság, várakozás és végül eredményhírdetés és valóban ott állt a dobogón. Felnőttek között, valódi öttusában, világkupa futamon, bronzéremmel.

Rio Világkupa 3. hely

Rio Világkupa 3. hely

Ha ennyi lett volna az év, már akkor is ujjongás, de jöttek a jó eredmények a magyarországi versenyeken és jött a világkupa is Budapesten, ahol csak 11. helyen ért célba, de itt láttuk először a nagymezőnyben versenyezni. Végtelen büszkén és boldogan néztük… leírhatatlan érzés volt.

Hogy mi a közös 2006-ban és 2013-ben? Az, hogy a felnőtt női öttusa Európabajnok mindkét évben magyar versenyző volt. Vörös Zsuzsa után a jött a hét szűk esztendő és az eredményt egy olyan magyar versenyző hozta, akinek még nem volt igazán helye a felnőtt mezőnyben. Meglepetés volt, de nagy versenyben a kombinált számban 23 másodperc hátrányt ledolgozva szakíthatta át a célszalagot. Pedig talán még a magyar csapatban is volt olyan, akit esélyesebbnek tartottak. Nyilván többen, talán mi is úgy gondoltuk, hogy szerencséje is volt. Persze ennyi szerencsétlen sérülésekkel teli év után eljött az ideje a szerencsének is. Tehát Lengyelországban magyar lány aratott, de…

Fotó: MTI / EPA / Lech Muszynski

Fotó: MTI / EPA / Lech Muszynski

De nem volt sok idő pihenni… két hét volt arra, hogy most már Magyarországon a junior mezőnyben, ahova alapvetően tartozik, de ahol idén kevesett versenyzett, a világbajnokságon bizonyítsa, hogy véletlenek nincsenek. Nagy teher és nagy kihívás. Megdicsőülés vagy csalódás? Persze úgy, hogy az idei elért eredmények már magukért beszélnek, de aki ismeri Zsófit tudja, tudta, hogy itt bizonyítani akar. Kicsit azt lehetett érezni, hogy meg akarja mutatni, Lengyelország után újra a dobogóra állni, lehetőleg annak is a legmagasabb fokára…

“A bajnokok nem az edzőteremben születnek, hanem valami olyanból ami mélyen bennük rejlik – egy vágy, egy álom, egy vízió” – Muhammad Ali

Az biztos, hogy szívbetegeknek ez a nap megterhelő volt. Árnyékban 40 fok, közepes úszás után, gyenge vívás, megsérült ló – garantált magas vérnyomás az összes szurkolónak. Ennek ellenére a pálya körül sokan voltak, talán nem annyian mint a budapesti világkupán, de őszintén szólva minden épeszű ember akkor a Balatonban ült. A lovaglás alatt, jöttek a nagy ellenfelek, jöttek a jó lovasok és sorban hibáztak…látszott, hogy a lovak sem bírták a körülményeket. Őrjítő izgalom és Zsófi a ló csere miatt csak a végén jött… izgalom a csúcson és csodálatos lovaglás… legalábbis nekünk az volt, hiba nélkül, de így is 30 másodperc hátránnyal indult. Emlékszem ott álltam a pálya szélén, kezemben a teleobjektív és izgultam… futottam a pálya egyik feléről a másikra egy-egy jó képért és közben üvöltöttem, persze szinte fölöslegesen, mert Zsófi a kombinált számban füldugóval megy… nem akarja, hogy a zajok, különösen a lövésnél az ellenfél fegyvere megzavarja… de sebaj ott volt a mezőnyben Zsófi huga, Anita is… ha már ott álltam üvöltöttem neki is!!! Mint mindenhez az életben, itt is szükség van egy kis szerencsére. Az élen futó olasz lány szabálytalanul lőtt, így kapott némi büntetést és máris látótávolságon belül került. Az ukrán Anastasiya Spast (ő volt az ellenfél az EB-n is) és Tochit kellett legyőzni. Zsófi az utolsó körben második helyen ért be a lovardába, ahol volt még 5-6 kanyar és néhány egyenes, de itt már lehetett látni, hogy másképp mozog mint az ellenfelek, és aznap a mi lányunk legyőzhetetlen volt.

„Megcsináltam! Meghaltam!” Ezek voltak Földházi Zsófia szavai a célba érkezéskor a székesfehérvári junior öttusa vb-n, miután a kombinált számban 39 másodperc hátrányt ledolgozva óriási győzelmet aratott. Az alig két héten belül felnőtt Európa- és korosztályos világbajnok honlapunknak elmondta: nap közben nem hitte volna, hogy ez sikerülhet. – http://www.utanpotlassport.hu/

Ahogy a címben is írtam Földházi Zsófia a mi bajnokunk. Elfogult vagyok és ezt nem is tagadom. Elsősorban neki szurkolunk és persze a magyar csapat többi tagjának is. Ezek tükrében talán Pálvölgyi Miklós szövetségi kapitány szavai hitelesebbek:

“Nem kell még csillagozni, egy nagyon szorgalmas versenyző, aki kevesebb mint két héten belül, olyan nyomás alatt, hogy megnyerte a felnőtt Európa-bajnokságot, hazai közönség előtt kellett megmutatnia azt, hogy a junior vb-t is meg tudja nyerni, és ezt megcsinálta….. Bízunk benne, hogy a magyar női öttusa egyik kiemelkedő egyénisége kialakulásának vagyunk a tanúi.”
http://feol.hu/sport/foldhazi-zsofia-avagy-csillag-szuletett-1554437

1077733_10152090991852571_721746213_o

Hogy mennyire csillag? Hát erről majd 2013. november 19-e után érdemes beszélni, mert Zsófi akkor megkapja a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíjat.

977467_573537412684277_1026843258_o

Ha szeretnétek több információt hallani Zsófiról, a versenyeredményekről, akkor kérem lájkoljátok a hivatalos Facebook oldalát! www.facebook.com/foldhazizsofia

 

Comments

comments

5 comments for “Földházi Zsófia, a mi bajnokunk

Szóljon hozzá!