Mazda3 Route – Hiroshima-Frankfurt 11. – Tatárföld megérkeztünk!

Először is szeretnék minden olvasótól elnézést kérni a stilisztikai, helyesírási és elütési hibák miatt. Az írások egy része a hátsó ülésen készül, ami ezeken az utakon nem kis kihívás. Ezen a helyzeten igen sokat ront a fáradtság, a kialvatlanság és hogy rám tör a közléskényszer (a kifejezést egy kedves barátomtól loptam). Ez utóbbi egyébként igen nagy probléma, mert annyi élmény ér bennünket, hogy komolyan kell szelektálni, mit osztok meg és mit nem… tehát elnézést kérek, és amint lesz idő végignézem, és javítom őket.

Felmerülhet a kérdés, hogy miként viselik az autók a kihívást. Azt talán már említettem, hogy nem ez az első alkalom, hogy a Mazda Hiroshimából Frankfurtba lábon hoz autókat. Az első út 1977-ben volt, amikor német újságírók a Mazda 323-al tették meg az utat. Ezeken az autókon még megerősítették a futóműveket és megnövelték a tank méretét. 1990-ben négy darab Mazda 626-os szelte át az akkori Szojvetúnió területét, ezek már nem voltak módosítva. A mi nyolc autónk is teljesen eredeti felszereléssel érkezett. Vlagyivosztokban kerültek rá a rendszámok és kapott a gyári 18-as kerekek helyett 16-os méretűeket. Mivel ezek az autók gyárilag pótkerék nélkül érkeznek minden autóba kaptunk egy tartalék kereket. Kaptunk továbbá egy marmonkannát tele benzinnel, ami biztonsági tartalék, arra az esetre ha nem lenne megfelelő üzemanyag a benzinkútnál.

20130829_Mazda3Route_IMG_4903

Az autók eddig – néhány defekttől eltekintve – a legkomolyabb sérüléseket a szélvédőkön szenvedték el. Tekintve a murvás és kavicsos útszakaszok számát, ez nem meglepő. A tegnapi Mazda Klub-os találkozóra már szinte kihívás volt sérülésmentes szélvédőjű autót találni. Nekünk öt kavics felverődésünk és egy repedésünk van. Az, hogy eddig egyik autónak sem volt balesete a helyi viszonyokat és a konvoj sebességét nézve, szinte csoda és úgy tűnik, hogy mind a futómű, mind a motor jól teljesít. Problémák a fedélzeti kiszolgáló elektronika szoftverével vannak, de az egyelőre béta. Nem szereti a gyors mozdulatokat, rendszeresen elfeketedik a feldélzeti monitor, azonban ilyen esetekben a megfelelő biztosíték kivétele és visszahelyezése segít. Más hibával mi nem találkoztunk, ha az utak állapotát figyeljük, az igénybevétel akár nyolcszorosa-tízszerese lehet is a nyugat-európai használatnak, így például a mi autónkkal eddig megtett 12000 km kb. 90-100ezer km használatnak felelhet meg. Nem rossz egy első szériában elkészült autótól, amiről tudjuk, hogy a végleges szoftvert az európai behajózást követően Belgiumban fogja megkapni.

20130829_Mazda3Route_IMG_5045 20130829_Mazda3Route_IMG_5039

Az autók közül négy az érkezést követően kiállításra kerül a frankfurti autókiállításon, majd bemutató célokat fognak szolgálni. Egy autót feltehetően szétszednek a mérnökök, hogy a kopásokat és elhasználódásokat meg tudják vizsgálni.

Azonos szín, de az első magán hordja és fogja hordani az út porát.

Azonos szín, de az első magán hordja és fogja hordani az út porát.

Még egy érdekes kérdés merült fel, hogy az autók hogyan kaphattak német rendszámot, ha a gyárból Vlagyivosztok felé mentek. A velünk utazó Mazdásoktól erre a következő diplomatikus választ kaptuk: nem tudják, hogyan történt, de a rendszám és a forgalmi is német és teljesen hivatalos. Az is érdekes, hogy az autó alvázszámát csak a szőnyeg alatti műanyag fedél alatt lehet fellelni. A szélvédőn és a motortérben nem jelenik meg. De ilyen volt a Mazda6 is amikor az előszériás modellt próbáltam.

Persze minden autóról lehet írni, mesélni, de semmi sem pótolja a saját tapasztalatot. A mai napon kb. 550 km-t tettünk meg Ufából Kazanyig. Az M7-es jelzésű úton vezettünk, de senki ne gondolja, hogy ez autópálya, bár meg kell hagyni az elmúlt napok legjobb minőségű útjain haladtunk, viszont továbbra is sokszor nagyon lassan. Ufától a Szamara felé vezető úton egy közepes emelkedőn a teherautók 20km/h sebességgel haladnak tömött sorokban felfelé, a kapaszkodó sáv jelölésével együtt kint van egy előzni tilos tábla is, ennek azonban nincs nagy jelentősége, mert a kamionok közül csak az igazán lassúak húzódnak ki a szélére. A sáv még a tető előtt véget ér, ahonnan valójában csak a méret szerint mérlegelnek, majd amennyiben kisebb méretű az elhaladó jármű, az elé bevágnak és simán leszorítják.

20130829_Mazda3Route_IMG_4812

Ezen a szakaszon léptünk be Tatárföldre és hagytuk magunk mögött Baskír vidéket. A táj folyamatosan változott és egyre jobban hasonlít az otthoni vidékre, például megjelent a termények között a kukorica és a napraforgó is. Azt se felejtsük el, hogy a “határátlépéssel” két órával ugrottunk közelebb az otthoni időzónához. Így most már értjük miért indulhattunk későn. 🙂

Tartárföld határa

Az utak egyre jobbak, az autók errefelé kisebb méretűek és láthatóan jobb az állapotuk. Eltűntek a különleges, európai szemmel ismeretlen típusok… úgy tűnik, hogy lassan tényleg Európába érkeztünk meg. Ami azonban nincs Európában ilyen mennyiségben az az olaj és az olajkutak. Gyakorlatilag két napja egyre több helyen, egyre növekvő számban látjuk az olajkutakat és ma már találkoztunk tározóval és finomítóval is… ez azért majd magyarázatot ad a kazanyi élmények financiális hátterére.

20130829_Mazda3Route_IMG_4844 20130829_Mazda3Route_IMG_4800 20130829_Mazda3Route_IMG_4794 20130829_Mazda3Route_IMG_4843

A nagyobb települések erősen szocreál stílusjegyeket hordoznak és szinte mindenhol sugárutakba szervezték őket. A falusi környezet európai szemmel nagyon lepukkant, az útszélen árulják a portékákat, ellenben mindenki nagyon kedves, legyen az városi vagy falusi. Amikor oroszul köszönünk nekik, akkor elkezdenek oroszul beszélni velünk… no itt azért elvérzünk. 🙂

20130829_Mazda3Route_IMG_4947 20130829_Mazda3Route_IMG_4934 20130829_Mazda3Route_IMG_4935 20130829_Mazda3Route_IMG_4943 20130829_Mazda3Route_IMG_4944 20130829_Mazda3Route_IMG_4948 20130829_Mazda3Route_IMG_5128 20130829_Mazda3Route_IMG_5124 20130829_Mazda3Route_IMG_5130 20130829_Mazda3Route_IMG_5139 20130829_Mazda3Route_IMG_5143 20130829_Mazda3Route_IMG_5145

Elértük a Volga folyót és lassan megközelítettük Kazanyt. Ahogy közeledtünk az egyre jobb utakon, a Mazda3-as még egyenletesebben szaladt, és az erősödő tempó mellett is 6.7 körüli átlagfogyasztással teljesítette a napi távot. Továbbra is nagyon pozitív élmény. Eltekintve a fedélzeti elektronikától, aminek a kezelhetősége kicsit nehézkes, de feltehetően ennek minden része orvosolható lesz egy szoftver frissítéssel. Miben jelentkezik?

Például nagyon frusztráló, hogy a kijelző érintőképernyős, de ha megy az autó csak a HMI navigációs gomját lehet használni. Az gombkarcsúsítás eredményét meg kell szokni… Nekem egyelőre furcsa, hogy egy MP3 album kiválasztása után a dalon állva ki kell választani a lejátszás gombot (négyet jobbra), majd elindítani (ezzel együtt az albumhoz rendelt kép azért megjelenik). Persze miután ezeket az észrevételeket kérik tőlünk az út végén, valószínű hogy a végleges szoftverben már másképp lesz… vagy jön majd egy frissítés elég hamar. Mazdától ilyet már láttunk.

A Human-Machine Interface kezelőszerve... vagy saját maga? HMI... meg kell szokni

A Human-Machine Interface kezelőszerve… vagy saját maga? HMI… meg kell szokni

20130829_Mazda3Route_IMG_4915 20130829_Mazda3Route_IMG_5007 20130829_Mazda3Route_IMG_5014 20130829_Mazda3Route_IMG_5253 20130829_Mazda3Route_IMG_4762 20130829_Mazda3Route_IMG_4832

Kazany lenyűgöző. Amikor azt mondtam közeledünk Európához, akkor nem fogalmaztam elég pontosan. Kazany kicsit olyan, mint amilyen Nyugat-Berlin lehetett az átkosban. A városhatáron belül egy tiszta, rendezett, gyönyörűen felújított, kivilágott és lélegzetelállítóan szép várost találtunk, amit a bolgárok alapítottak, majd az első muszlim tartomány fővárosa lett a térségben, amit később elfoglalt Batu kán (ő járt nálunk is, erre jól emlékezhetünk történelemből), még később Rettegett Iván is komoly hatással volt a város és a térség fejlődésére. Úgy tűnik az elmúlt évszázadok ellenére itt a fejlődés a génekben van. Nem egy szocreál város köszön vissza, nem éreztük a szovjet behatást sem annyira, büszkék arra amit elértek és lehetnek is.

Szerintem Kazany megér majd még egy post-ot, de most inkább kihasználjuk a pihenési lehetőséget, és a korábbi napok 3-5 órás alvását megpróbálom 6 órásra növelni. 🙂

20130829_Mazda3Route_IMG_5280 20130829_Mazda3Route_IMG_5286 20130829_Mazda3Route_IMG_5291 20130829_Mazda3Route_IMG_5332 20130829_Mazda3Route_IMG_5307 20130829_Mazda3Route_IMG_5363 20130829_Mazda3Route_IMG_5341

Comments

comments

Szóljon hozzá!